Um alle Inhalte sehen zu können, benötigen Sie den aktuellen Adobe Flash Player.

KEZDŐOLDAL  SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ PUBLIKÁCIÓK ÖNÁLLÓ KÖTET KÖNYVFEJEZETEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATCIKK RECENZIÓ, CIKK KONFERENCIAKÖTET KONFERENCIÁK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG BA KÉPZÉS MA KÉPZÉS PhD KÉPZÉS TANÁR KÉPZÉS TUDOMÁNY SZERVEZÉS KONFERENCIASZERVEZÉS DOKTORI KÉPZÉS TEHETSÉGGONDOZÁS LEKTORI MUNKA BIZOTTSÁGI MUNKA KÖNYVAJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ-II ÖNKÉNTES MUNKA LETÖLTHETŐ PUBLIKÁCIÓK ENGLISH VERSION KEZDŐOLDAL másolt KITÜNTETÉSEK 

ÖNKÉNTES MUNKA

Részletek a Fészekrakás vagy karrierépítés? szabadegyetemi előadásbólCsalád és karrier előadássorozat, Semmelweis Egyetem, 2012.

Részlet a Debreceni Televízió Esti közelkép című műsorából. 2012. július 2.

A Debreceni Televízió engedélyével.

Három királyfi, három királylány mozgalom

http://haromkiralyfi.hu

A PAX TV felvétele, a Három királyfi, három királylány mozgalom engedélyével

Élethosszig tartó tanulás család mellett2013.06.13.

A Debreceni Televízió engedélyével

Az egyetemisták néhány év munka után raknának csak fészket2013. június 23. 17:20 | Frissítve: 2013. június 24. 9:00 Dehir.hu | info@dehir.huDebrecen – A szülői szerepeket tanulni is lehet, a férfiaknak pedig jót tesz, ha működő házasságban élnek Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem oktatója szerint, akivel a család jelenéről és lehetőségeiről beszélgettünk. Interjú.Miért fontos ma a család? Mi a lényege? Többek vagyunk általa? Miért jó családban élni? Egyáltalán: jó? Többek között ezeket a témákat vetettük vizsgálat alá Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem oktatójának segítségével.Engler Ágnes: Az élővilágban az egészségesen működő apró sejtek határozzák meg az egész szerv megfelelő működését. Így van ez egy társadalom életében is: a család ugyan a társadalom legkisebb egysége, ugyanakkor az otthonokban felnövő generációk sora mozgatja a társadalom életét, alakítja történelmét. Kollektív érdeke egy nemzetnek, hogy tagjai lehetőleg lelki-testi egészségnek örvendő, megfelelő értékrendszerrel bíró, morálisan gondolkodó, cselekvő munkavállalókká váljanak, majd szülőként hasonló emberfőket neveljenek. A megfelelő családi környezet nemcsak a gyermek és felnőttkor idején jelentős és meghatározó, hanem felnőttkorban is nagy szükség van a biztonságos háttérre. Kopp Mária és munkatársai hazai és nemzetközi vizsgálatokban kimutatták, hogy a kiegyensúlyozott családi légkör meghatározó egészségvédő faktor. A férfiak életére például jelentős hatással van, ha jól működő házasságban élnek, és jó kapcsolatot ápolnak gyermekeikkel.Dehir.hu: Mindenki hoz magával egy mintát a saját családjából arra, hogy jó – vagy hogyan nem jó – élni. Ez az oka annak is, hogy egyre később kötnek házasságot a mai fiatalok? Inkább azt látták, miért nem jó a házasság?Engler Ágnes: A fiatalok döntő többsége kiegyensúlyozott párkapcsolatra vágyik. Aki jó példát látott odahaza, szeretné saját életében is megvalósítani, aki kevésbé jót, az pedig a személyes társas életében kívánja a szeretetteljes légkört megteremteni. A szülői mintának nagyon komoly jelentősége van abban, hogyan sikerül mindezt megvalósítani. A gyermekként megélt viselkedési formák szinte akaratlanul is visszaköszönnek a szülői szerepekben, a „jó” apává és anyává válásra való törekvésben problémát okoz.A szülői szerepeket azonban tanulni is lehet, ami a kevésbé harmonikus családi körben felnőtt fiataloknak különösen nagy segítséget jelent. Ezért örvendetes, hogy az új Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben az eddiginél hangsúlyozottabban jelenik meg a családi életre nevelés témaköre. Ez akár önálló tárgyként is szerepelhet az iskola pedagógiai programjában, de mindenképpen integrálható több tantárgyba; többek között az irodalom, a történelem, a biológia, a nyelvi órákon is szóba kerülnek a nemi szerepek és témaköreik. A Népesedési kerekasztal két munkacsoportja az elmúlt évben kidolgozta ennek módszertani és elméleti hátterét. Az óvódás kortól a 12. osztályig állanak rendelkezésre azok a gyakorlatorientált anyagok, amelyek korosztálynak megfelelően vezetik be a fiatalokat például a párkapcsolatok és családi szerepek kérdéskörébe, a konfliktuskezelés és problémamegoldás színtereire, vagy éppen a család pénzügyeinek, a háztartás kasszájának helyes vezetésébe. A pedagógusok számára 40 órás képzést akkreditált a Károli Gáspár Református Egyetem a családi életre nevelés témájában. Ez a képzés a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetén belül a következő tanév elején indul.Dehir.hu: A háborúban és a háború után születettek gyakran még nagyon korán házasodtak, sokszor a húszas éveik legelején. Ma mikor?Engler Ágnes: A korábbi évtizedekben ún. lineáris életpálya volt megfigyelhető. A különböző életesemények meghatározott rendben követték egymást: a fiatalok tanultak, munkába álltak, mielőbb megházasodtak, és sorban érkeztek a gyermekek. Korunkban ez az életpálya-típus kevésbé jellemző, párhuzamos, illetve ciklikus életszakaszok követik egymást. A fiatal felnőttkor első szakasza igen megnyúlt, kitolódott a tanulással töltött – gazdasági értelemben vett – inaktív szakasz, ezzel együtt késik a szülői házról való leválás és az önálló élet kialakítása. A párkapcsolatok pluralizálódtak, a házasságkötések száma visszaesett, az együttéléseké nőtt. A fenti előzmények időben késleltetik a gyermekvállalást, amelynek következménye a többedik gyermekről való lemondás. Azért használom a lemondás kifejezést, mert a felmérések szerint a kívánt gyermekek száma Magyarországon változatlanul magas, az emberek többsége legalább kettő gyermeket szeretne. A teljes termékenységi mutató egy egészséges társadalomban 2,1 (a társadalom reprodukciójához elegendő születési szám), a kutatások e körüli adatokat mérnek ma is. Ehhez képest a mutató 1,3 körül mozog jelenleg.Dehir.hu: Ami eléggé kevésnek tűnik.Engler Ágnes: Az igen kedvezőtlen demográfiai folyamatok mentén komoly kérdés, hogy miért nem születnek meg a kívánt gyermekek. Természetesnek tűnik a nem megfelelő egzisztenciális háttérrel, a bizonytalan munkaerő-piaci helyzettel okolni a jelenséget. Kérdésében a világháború időszakát említette: abban az időben sem tűnt egyszerűnek a családalapítás, mégis kedvezőbb mutatókkal rendelkeztünk, különösen persze a Ratkó-féle intézkedések hatására. A várva-várt baby boom – az 1950-es évek elején-közepén született Ratkó-gyerekek, majd az ő 70-es években született gyermekeik után – elmaradt, ez a nagy létszámú korosztály lassan kilép a szülőképes korból. Úgy gondolom, a gazdasági okokon túl mélyebbre nyúlik a kései tartós párkapcsolatok kialakításának és a kései gyermekvállalásnak a kérdésköre. Az okok feltárása is fontos feladat, ugyanilyen lényeges a fiataloknak való segítségnyújtás. Ezt vállalja fel többek között a Három királyfi, három királylány mozgalom, amely például szabadegyetemi előadásokat szervez párkapcsolati témakörökben, teaházat működtet, kiadja az Apa-füzetet az újszülöttek édesapáinak számára, családbarát munkahely-konferenciákat hív életre.Dehir.hu: Mennyire jellemző a felsőoktatásban tanulókra, hogy már az egyetemi, főiskolai évek alatt házasságot kössenek?Engler Ágnes: A magyar társadalom alapvetően erősen családcentrikus beállítottságú. A csökkenő házasságkötések és a nagyszámú válások ellenére a házasságnak és a gyermekvállalásnak magas a presztízse. Ezt támasztják alá a Debreceni Egyetemen működő Felsőoktatási Kutató-és Fejlesztő Központban (CHERD) végzett felméréseink. Nagymintás adatfelvételeink során rendszeresen kutatjuk a régió felsőoktatási intézményeinek társadalmát, többek között érdeklődünk az egyetemisták és főiskolások jövőterveiről is. A megkérdezett fiatalok meglepően magas arányban tervezik a házasságot (80 százalék körül), a biztosan gyermeket tervezők aránya az utóbbi tíz évben stabilan 90 százalék feletti. A hallgatók preferálják a korai tartós párkapcsolat kialakítását, a „fészekrakást” pedig néhány év munkatapasztalat megszerzését követően datálják. A feltételek között mindenekelőtt a biztos partner megtalálását jelölik meg, fontos a megfelelő egzisztencia kialakítása is, általában a vártnál kisebb mértékben. A hosszabb távú karrierút kiépítése inkább a férfiak esetében utasítja maga mögé a családalapítást, egyharmaduk tervezi így az életeseményeket, még a nők tizedénél prioritás. Érdekes megfigyelni, hogy a fiatalok tudatosan építik tanulmányi karrierjüket is: akik későbbre tervezik a magánéleti események bekövetkeztét, azok kívánnak inkább továbbtanulni, külföldön ösztöndíjat vagy állást szerezni.Dehir.hu: S a gyerekvállalás? Van manapság, aki kisgyerekes szülőként szerez diplomát? Mi az oka, hogy ez egyre kevésbé jellemző?Engler Ágnes: A kisgyermeket nevelő hallgatók a felsőoktatás részidős képzéseiben jelennek meg. A nappali tagozaton elvétve találkozunk családanyákkal és családapákkal. A Népesedési kerekasztal régen szorgalmazza olyan campuszok kialakítását, ahol fiatal családok zökkenőmentesen lehetnek részei a felsőoktatás világának, a megfelelő infrastruktúra mellett rugalmas tanulmányi lehetőségeket és támogatásokat igénybe véve. Valószínűsíthető, hogy ezek rendelkezésére állásával növekedne a kisgyermek mellett tanulók száma. A levelező tagozaton tanuló kismamák körében korábbi években végeztem vizsgálatokat. Az eredmények alapján elmondható, hogy a tanulásba fektetett erőforrások megtérülnek a munkaerőpiacon, a munkába való visszatérés megfelelőnek bizonyult. A válaszadók beszámoltak arról, hogy a munkától távol töltött időben végzett önképzés nyomán hatékonyan fel tudták venni a munka fonalát, a megszerzett diploma a legtöbb esetben előnyökhöz juttatta őket. Természetesen a kisgyermek mellett végzett tanulás nagyon sok áldozattal járt, ami nemcsak a hallgatókat, hanem környezetüket is kihívások elé állította. Azonban, elmondásuk szerint, egyfajta kikapcsolódást is jelentett számukra, új kapcsolatokat szereztek, és mindenekelőtt segített tudásuk és képességeik karbantartásában.

Kossuth Rádió. Napközben c. adás. 2016.10.14.

Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom

Apa (is) csak egy van! - konferencia 2016. 10.12.MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Munka-magánélet egyensúly konferencia, Három királyfi, három királylány mozgalom, Budapest, MTA, 2017.02.16.