Um alle Inhalte sehen zu können, benötigen Sie den aktuellen Adobe Flash Player.

KEZDŐOLDAL  SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ PUBLIKÁCIÓK ÖNÁLLÓ KÖTET KÖNYVFEJEZETEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATCIKK RECENZIÓ, CIKK KONFERENCIAKÖTET KONFERENCIÁK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG BA KÉPZÉS MA KÉPZÉS PhD KÉPZÉS TANÁR KÉPZÉS TUDOMÁNY SZERVEZÉS KONFERENCIASZERVEZÉS DOKTORI KÉPZÉS TEHETSÉGGONDOZÁS LEKTORI MUNKA BIZOTTSÁGI MUNKA KÖNYVAJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ KÖNYVAJÁNLÓ-II ÖNKÉNTES MUNKA LETÖLTHETŐ PUBLIKÁCIÓK ENGLISH VERSION KEZDŐOLDAL másolt KITÜNTETÉSEK 

KÖNYVAJÁNLÓ

Engler Ágnes: Kisgyermekes nők a felsőoktatásban. Budapest, Gondolat Kiadó, 2011.A Gondolat Kiadó gondozásában napvilágot látott könyv a felsőoktatásban tanuló, kisgyermeket nevelő hallgatók tanulmányaival és munkaerő-piaci esélyeivel foglalkozik. A felsőoktatásba lépő sajátos helyzetű csoportok vizsgálatára kevés konkrét kutatás koncentrál, pedig a gyermekvállalás miatt ideiglenesen inaktívvá válók tanulási aspirációja messzire ható társadalompolitikai kérdéseket is felvet. A téma választása azért esett erre a tudományos diskurzusokban hiányt szenvedő témakörre, mert a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól távol töltött időszakban végzett tanulmányoknak fontos jelentősége van, mind a kisgyermeket nevelő és szűkebb környezete, mind a tágabb kollektíva, a társadalom számára. A könyv központi kérdése az, hogy a rendszerváltást követő évtizedekben kialakult munkaerő-piaci folyamatokban segítheti-e a nők reintegrációját és további munkavégzését a szándékolt karriertörés időszakában végzett felsőfokú tanulmányi beruházás. A kérdés fontosságát és aktualitását a tanulás különböző formáiban résztvevő inaktívak alacsony aránya, a romló demográfiai mutatók, a szülési szabadságról visszatérők foglalkoztatottságának nehézségei támasztják alá. A vizsgált kérdéskör összetettségét nemcsak az érintett tudományok sokasága jelzi, hanem az ideiglenesen inaktívak karriertöréséből adódó problémák átfogó, több szakterületet érintő tudományos feldolgozásának hiánya. A társadalmi nemekkel foglalkozó társadalomtudományi diszciplínák számos aspektusból vizsgálják a különböző női csoportok helyzetét, azonban ebben a megközelítésben a tárgyalt vizsgálat hazai és nemzetközi viszonylatban is úttörő munkának számít. A mű újszerű vonása, hogy a női munkavállalók felsőfokú tanulmányi befektetéseit a szakmai életút munkaerőpiactól távol töltött szakaszában vizsgálja, mégpedig két szinten: egyéni és kollektív beruházásokat és hozamokat tár fel, amelyektől rövid és hosszú távú megtérüléseket vár.A kisgyermeket nevelők tanulmányai befektetéseit és hozamait egy olyan longitudinális kutatásban vizsgálja a szerző, amely az egyetemi és főiskolai tanulmányokat folytató hallgatókat a tanulási döntésektől a diploma munkaerő-piaci hasznosításáig kíséri végig. A kutatás a felsőfokú tanulmányok megkezdésének miértjére és a tanulmányok megtérülésének hogyanjára kereste a választ: miért és milyen stratégiák mentén döntenek úgy a gyermeknevelési ellátásban részesülők, hogy a szándékolt inaktivitás éveiben felsőfokú tanulmányokba fektetnek, és ezek a befektetések hogyan térülnek meg a munkaerő-piaci reintegrálódást követően. A tanulási befektetéseket vizsgálva a tanulmányokról való döntésmechanizmusokat tárja fel a kutató, mégpedig a diplomaszerzés motivációit, a beruházás irányát, mértékét, jellegét, de érdeklődik a tanulmányok folyamatáról, a tanulmányi befektetést végzők magatartásáról is. A tanulás hozamai közvetlenül a munkaerő-piaci reintegrálódás során és a munkába állást követően tárulnak fel. A munkától való távollét alatt karbantartott tudás és kompetenciák, valamint az új felsőfokú végzettség már a munkaerő-piaci belépéskor előnyt jelenthetnek, ezért a hozamok kimutatása rövid távon is megvalósulhat. A gyermekgondozási időszakban végzett tanulmányokkal kapcsolatos kutatásnak a felsőoktatással és felnőttoktatással foglalkozó szakemberek számára fontos eredménye, hogy nagyfokú primer motiváció jellemzi a kevés intellektuális kihívásnak kitett inaktivitásban élőket. A tanulás megkezdésében vezető szerepet játszó motívumokra (tanulás szeretete, szakmai érdeklődés etc.) hatékonyan építhet az oktatás, és kialakítható a permanens tanulás igénye. A tanulmányi beruházásokban nagyfokú ösztönzőerővel bírt az időközben megszűnt tandíjmentesség, amely a gyermekgondozási ellátások valamelyik formáját igénybe vevő hallgatókat alanyi jogon illette meg. A gazdaságpolitikai és a szociálpolitikai tervezés számára figyelemfelhívó eredmény, hogy a tandíjmentesség (tandíj-kedvezmény) révén erőteljesen csökkent anyagi jellegű beruházási tételek domináns szerepet játszottak a tanulási döntésekben.A számos hozam közül a szerző kiemeli a népesedési mutatók potenciális javulását, amely szintén kimutatható az eredmények alapján. A kisgyermekes hallgatók egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy biztonságos munkaerő-piac elhagyás esetén időben korábban és számban több gyermeket vállalnának. A longitudinális vizsgálatból szoros összefüggés mutatható ki az inaktív évek alatt végzett tanulmányok és a munkaerő-piaci pozíció között, tehát a tanulás kiemelt szerephez jut a gyermekvállalás miatt bekövetkező munkaerőpiac-elhagyásban, és az oda történő visszatérésben. A gazdasági élet döntéshozóinak számára szolgálhat fontos eredményként a munkától távol töltött időszakban diplomát szerzett nők kedvező foglalkoztatása, amikor nemcsak a szociális terhek elkerülése dominál (pl. munkanélküli segély), hanem a tanulás révén a munkaerőpiac szakmailag kompetens munkaerőhöz jut. A megkérdezettek ugyanis legnagyobb arányban a tanulás pozitív hatását a szakmai munkába történő bekapcsolódásban, a tudás és képességek karbantartásában, a szakmai lemaradások pótlásában látták.Engler Ágnes Kisgyermekes nők a felsőoktatásban című munkája a Gondolat Kiadó Doktori mestermunkák sorozatában jelent meg, a kiadást a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya támogatta. A könyv borítója Nagy Mariann grafikájának felhasználásával készült.